Aug. 13-án Gyimesközéplokon tartották a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének beszámoló és tisztújító közgyűlését a sepsiszentgyörgyi, onesti, csíkszeredai, pusztinai, klézsei, balcescui és marosvásárhelyi küldöttek jelenlétében. Módosították az alapszabályt, elnökké Erőss Pétert, alelnökké Csicsó Antalt választották, a művelődési életet Nistor Elena, az oktatási kérdéseket Horváth Miklós koordinálja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 595. sz./
1996. január 13.
A Csángószövetség múlt évi kudarca figyelmeztet arra, hogy új módszerekre van szükség, hiszen tavaly könyvégetés történt, elégették a moldvai csángóknak szánt könyveket és elüldözték a szövetség embereit. A Kriza János Társaság és a budapesti Lakatos Demeter Egyesület szervezésében január 12-13-án Sepsiillyefalván, a KIDA-központban megtartott, Csángó sorskérdések című konferencián új cselekvési stratégiát vázolt fel Kötő József, az EMKE főjegyzője. A moldvai csángók még nem asszimilálódott 60-70 ezres tömege nyelvileg megmenthető. Kötő József három kiemelt irányt tart fontosnak: az első a tudományosság és kultúra feladatait ölelné fel, a második a csángó értelmiség kialakítása, itt megfontolandó Csicsó Antalnak az átmeneti csángó nyelvváltozat kialakítására tett javaslata, a harmadik olyan közélet megteremtése, mely a Csángószövetség súlypontját áthelyezné Bákóba. Legalább a kétnyelvű iskolákat fel kellene állítani. Ferenczes István kifogásolta, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójában nincs képviselője a csángó ügynek, ezért erre felkérik a frakciót. /Európa legelhagyatottabb gyermekei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ Az előadók között volt Pozsony Ferenc, Tánczos Vilmos, Benedek H. János, Tóth Erika, Lukács János, Kallós Zoltán Kolozsvárról, Halász Péter, Virt István Budapestről, Gazda József Kovásznáról. Tánczos Vilmos szerint mintegy 60 ezer moldvai csángó ért, tud és beszél magyarul. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12., 13., 15./ 1880-ban az Amicul familiei című lap még így írt: Moldva két megyéjében a lakosok "csak magyarul beszélnek". "A mi államférfiaink megbocsáthatatlan bűne, hogy soha nem gondoskodtak ennek az elemnek az elrománosításáról". A cikkíró felszólított az elrománosításra, román iskolákat sürgetett és román papokat. - Tánczos Vilmos nyolcvannégy moldvai csángó falut keresett fel és megállapította: az asszimiláció feltartóztathatatlan. Néhány faluban, ahol zömében magyarok laknak /Pusztina, Lészped, Szitásfalu/, le lehetne fékezni az asszimilációt. - Csicsó Antal Szegeden végezte el a történelem-magyar szakot, majd hazajött, Csíkszeredában dolgozik, ő a Moldvai Csángómagyar Szövetség alelnöke. Szerinte legfontosabb Erdélyben, Csíkszeredában folytatni az iskoláztatást. Csicsó Antal Csángó apróábécé címen tankönyvet készített. /Benkő Levente: Csángó kérdések. Tanácskozás egy süllyedő hajóról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 31./ Csicsó Antal: Apró ábécé - Abecedar marunt /Kolozsvár, 1995/ Alcíme: Magyar nyelvi alapismeretek moldvai csángó-magyar gyermekek részére. - A szerkesztésben közreműködött: Györffy Enikő, lektorálta: Borbáth Erzsébet és Sándor Klára - Készült az Erdélyi Tankönyvtanács ajándékaként 500 példányban.
1996. március 23.
A szórványokról tartottak tanácskozást márc. 22-24-én Illyefalván a kolozsvári és temesvári szórványalapítványok, a Kriza János Néprajzi Társaság és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége rendezésében. Egyed Ákos a szórványosodás történetéről beszélt, majd Vetési László református lelkész "az egyenlő utolsó bástya"-jelenséget taglalta kifejtve, hogy ez mennyire túlterheli az egyházat, s a funkciók összekeveredéséhez vezet. Bodó Barna megállapítása, miszerint a szórványok ma számbeli többséget jelentenének Erdélyben, élénk vitát váltott ki. Szilágyi N. Sándor idézte a statisztikai adatot, mely szerint az erdélyi magyarság 56 %-a olyan településen él, ahol a lakosság több mint felét képezi. Péntek János kolozsvári tanszékvezető tanár arról a folyamatról beszélt, mely a művelt közmagyar nyelv kialakulásához vezetett. Trianon után a közmagyar már nem tölthette be egységesítő szerepét a nyelvváltozatok között, eltávolodás indult meg. Robbanásszerűen megnőtt a kölcsönszavak száma, a regionalitást nem ellensúlyozta a közmagyar nyelv, s a nyelv olyan változatai is regionalizálódtak, mint a szaknyelvek, melyek egységesülése korábban lezárult. A professzor a továbbiakban a nyelvi rendszer bomlásának jelenségeit taglalta. A művelődés és a néprajz kérdéskörének előadója Keszeg Vilmos volt. Csicsó Antal megjegyezte, hogy a moldvai csángókhoz csupán a népi kultúra vonalán kellene közeledni, nem a nemzeti tudat vonalán. A moldvai csángók kimaradtak a magyar nemzettéválás folyamatából, ezért reagálnak riadtan az ilyen közeledésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
1996. május 7.
A Klézsén született, Csíkszeredában élő történelemtanár, Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke kétnyelvű ábécéskönyvet szerkesztett a moldvai csángók részére, ebből több faluba eljuttattak több száz példányt. Nagyon kevés helyen sikerült megszervezni, hogy magyarul jól tudó ember oktassa őket. Sokan félnek, mert elbocsáthatják munkahelyükről. Sok moldvai tájszólásban használt szóalakot belevett a könyvbe. Szeretne a lokálpatriotizmusra és egy újfajta öntudatra építeni. nem mindegyik csángó tud azonosulni az erdélyi magyarság értékrendjével, amely tőlük eléggé távol áll. A csángóknak nem márc. 15-e a nagy ünnep, hanem aug. 20-a, Szent István ünnepe. - Néptánc- és népdalmozgalmat akar elindítani a falvakban .- Táborozások szükségesek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ Csicsó Antal: Apró ábécé - Abecedar marunt /Kolozsvár, 1995/ Alcíme: Magyar nyelvi alapismeretek moldvai csángó-magyar gyermekek részére. - A szerkesztésben közreműködött: Györffy Enikő, lektorálta: Borbáth Erzsébet és Sándor Klára - Készült az Erdélyi Tankönyvtanács ajándékaként 500 példányban
1996. augusztus 9.
Sepsiszentgyörgy mellett, Sugásfürdőn a Romániai Magyar Cserkészszövetség másodszor rendezte meg a Moldvai Magyar Ifjúsági Tábort. Több mint negyven fiatal gyűlt össze Szabófalváról, Lészpedről, Pusztináról, Forrófalváról, Külsőrekecsinből, Klézséből, Magyarfaluból, Somoskútról, Szamócáról és Bákóból. A gazdag programot Csicsó Antal történelemtanár /maga is csángó/ és a Pusztinából származó Erőss Péter, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A résztvevők meglátogatták Illyefalván a Keresztény Ifjúsági Központot és a Lam Alapítványt, majd részt vesznek a református világtalálkozó sepsiszentgyörgyi zárórendezvényén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
1996. augusztus 9.
Sepsiszentgyörgy mellett, Sugásfürdőn a Romániai Magyar Cserkészszövetség másodszor rendezte meg a Moldvai Magyar Ifjúsági Tábort. Több mint negyven fiatal gyűlt össze Szabófalváról, Lészpedről, Pusztináról, Forrófalváról, Külsőrekecsinből, Klézséből, Magyarfaluból, Somoskútról, Szamócáról és Bákóból. A gazdag programot Csicsó Antal történelemtanár /maga is csángó/ és a Pusztinából származó Erőss Péter, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A résztvevők meglátogatták Illyefalván a Keresztény Ifjúsági Központot és a Lam Alapítványt, majd részt vesznek a református világtalálkozó sepsiszentgyörgyi zárórendezvényén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
1997. február 4.
A Moldovai Csángómagyarok Szövetsége febr. 3-9. között Szovátán Csángómagyar közművelők népfőiskolája címmel egyhetes felkészítőt tart a Szövetség munkájába a közművelődés terén bekapcsolódni kívánók részére. A 15 részvevőt a moldovai csángó falvakból toborozta Csicsó Antal, a szövetség ügyvezető elnöke, az összejövetel főszervezője, a programot pedig az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya, valamint a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság közreműködésével állították össze. A rendezvény előadói főleg közművelődés-szervezésről, a pályázatok útján történő pénzszerzés lehetőségeiről és módozatairól, a csángó kultúráról, néprajzról, dalkincsről, a kétnyelvűség problémájáról beszélnek a jövendőbeli csángó művelődés szervezőinek. Előadók: Kallós Zoltán, Halász Péter, Harangozó Imre, Kóka Rozália, K. Molnár Erika, Deák Judit néprajzkutatók, valamint Pozsony Ferenc egyetemi tanár, dr. Ábrám Zoltán népfőiskola-szervező. Az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályát Dáné Tibor Kálmán művelődési előadó képviseli. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 961. sz./
1997. február 21.
Gyimesbükkön tartotta tisztújító közgyűlését a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. Az MCSMSZ ügyvezetői elnöki tisztét a továbbiakban is Csicsó Antal, Csíkszeredában élő, csángó származású történelemtanár látja el, s ő helyettesíti Erőss J.Pétert is, aki magánéltei okokra hivatkozva lemondott a szövetség elnöki tisztségéből. Az MCSMSZ művelődési felelőse az onesti-i Nyisztor Ilona, tanügyi megbízottja a Pusztinán élő Fehér Katalin, a szociális kérdésekért a klézsei Istók György felel. A "szövetség felszámolja sepsiszentgyörgyi székhelyét, ideiglenesen Gyimesbükkre, távlatilag Bákóba költöztetik azt." A sepsiszentgyörgyi székhely felszámolását az anyagi okok mellett az RMDSZ nagyméretű közönye is siettette. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./
1997. március 3.
Gyimesbükkön tartotta tisztújító közgyűlését a Moldvai Magyarok Szövetsége, kicserélődött az egész vezetés. A Sepsiszentgyörgyön élő eddigi elnök lemondott, Csicsó Antal /Csíkszereda/ ügyvezető elnök, történelemtanár maradt tisztségében. A szövetség új művelődési, tanügyi és szociális felelősei mind Moldvában élnek, ottani csángó közösségek tagjaiként. A szövetség felszámolta eddigi székhelyét /Sepsiszentgyörgy/, új székhelye ideiglenesen Gyimesbükk lesz, de távlatilag Bákóban akar magának központot építeni. Mint ismeretes, a Moldvai Magyarok Szövetsége a hatósági ellenállás miatt eddig nem tudta tevékenységének súlypontját Moldvába áttenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1997. május 10.
Máj. 10-én az RMDSZ Oktatási, Művelődés- és Egyházügyi Főosztálya és a Diaszpóra Alapítvány szervezésében Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban módszertani szórványtalálkozót tartottak a falvakat, iskolákat és közösségeket érintő gondokról. Az RMDSZ képviseletében Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József ügyvezető alelnök vázolták érdekképviseleti szervezetünk cselekvési programját a szórványtevékenységre vonatkozóan. Vetési László "Iskolabusz, bentlakás vagy valami más" címmel tartott átfogó ismertetést a szórványmunkáról. Az iskolabuszok megszervezésének, üzemeltetésének problémáiról szólt Becsky Emese /Apanagyfalu/ 21 gyermeket négy faluból hoznak a magyar tagozatra, Sárkány Ferenc /Beszterce/, a Beszterce Művelődési Egyesület elnöke, Szőke Zoltán lelkész /Tordaszentlászló/, Kónya Tibor lelkész /Magyarpalatka/, Éder Ottó /Arad/, Lakatos András /Kalotaszentkirály/ 6-7 településről hozzák a gyermekeket. A szakmai képzés lehetőségeiről szólt Incze Tünde /Székelyudvarhely/, Deák Márton /Szék/, valamint Tőkés Elek, a Vallásügyi államtitkárság munkatársa. A bentlakások, szórványkollégiumok, iskolatelepítés témakörében Vizi Imre /Kolozsvár/, Wolf György /Kolozsvár/, Farkas Miklós /Segesvár/, Juhász Péter /Hétfalu/, Szegedi László /Kőhalom/, Csicsó Antal /Csíkszereda/, Benedek Imre /Brassó/ ismertették a kollégiumok működtetésének tapasztalatait, a csángó oktatás feladatait, és javaslatokat tettek intézmények létrehozására. - Fischer Fülöp Ildikó oktatásügyi előadó a szórványoktatás megszervezésének aktuális kérdéseit világította meg és ismertette a szórványoktatás anyagi alapjainak megteremtésére vonatkozó törvényes rendelkezéseket. Ferenczi Rita pályázati tanácsadást tartott. A megbeszélésen részt vett Egyed Albert és Berki Anna, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője, illetve tanácsosa./Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1024. sz./
1997. november 1.
Az RMDSZ kolozsvári kongresszusán az egyik küldött feltette a kérdést, van-e programja az RMDSZ-nek a moldvai csángók aggasztó helyzetének megoldására. Tokay György kisebbségügyi miniszter válaszolt: nem kell külön csángó-program, mert a moldvai csángómagyarok is a romániai magyarság részei, az ő problémáikat az erdélyi magyarokéval együtt kell orvosolni. Tokay válaszát nagy hibának ítéli meg Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének /MCSMSZ/ ügyvezető elnöke. A moldvai csángóknak külön történelmi, földrajzi és gondolkodásbeli jellegzetességei vannak, ezt figyelembe kell venni. A moldvai csángómagyarok joggal érezhetik, hogy az RMDSZ mostohagyermekei. A MCSMSZ az RMDSZ V. kongresszusára előterjesztett egy rövid dokumentumot. Eszerint a MCSMSZ nem tekinti érvényesnek a legutóbbi népszámlálás eredményét Bákó, Neamt és Iasi megyékben, mert a népszámlálásnál számos törvénytelenség történt. A iasi-i római katolikus püspök az 1800-as években megkérdezésük nélkül szüntette meg a magyar nyelvű szentmiséket, most ugyanúgy - késrés nélkül - állítsa azt vissza. Az MCSMSZ követeli, hogy a történelem tankönyvekben szerepeljen a moldvai csángómagyarok történelme. A mindennapi zaklatások miatt speciális jogintézmény felállítása szükséges Bákóban. - Az MCSMSZ-nek székházra van szüksége, de hiányoznak a megfelelő anyagiak, ezért támogatásra szólítanak fel mindenkit. Az MCSMSZ örömmel fogad minden kapcsolatteremtő intézkedést. /Botos László: Az RMDSZ mostohagyermekei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
1998. január 8.
Sylvester Lajos hetek óta egy készülő dokumentumfilmhez olyan emberekkel beszélget, akik az ötvenes években moldvai magyar iskolákba vagy a bákói tanítóképzőbe jártak. A legfontosabb észrevétele, hogy azoknak a moldvai magyaroknak, akik valamikor magyar iskolába jártak, magyarságtudatuk markánsan kiemelkedik az elrománosodó környezetből, sok esetben környezetük meghatározóivá váltak. A klézsei születésű idős Csicsó Antal a lujzikalagori magyar iskolában tanult, majd a bákói magyar tanítóképzőbe került. Mire elvégezte, megszüntették a moldvai magyar iskolákat, ezért Erdélyben lett tanító. Fia, ifjabb Csicsó Antal Bákóban lakik és a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke. Vannak azután azok, akik visszaköltöztek szülőföldjükre, mint a klézsei Duma István Antal, aki Brassóban tanult, ahol imádságos könyvből megtanult magyarul írni és olvasni, Klézsén és a helyi fakultatív magyar oktatás egyik "apostola", egyben a helyi és országos román sajtó támadásainak célpontja. - A Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ szerepe itt egészen más, mint Erdélyben. Itt ugyanis a magyar iskolaszervezéssel egyidőben szervezeték a Magyar Népi Szövetséget. Ennek egyik legkiemelkedőbb egyénisége a pusztinai Erőss József, aki a bákói MNSZ elnöke volt. Jelenleg Pusztinán a magyar élet szíve-lelke. Neki köszönhető, hogy öccse, a lapszerkesztő-magyartanár, Ősz Erőss Péter otthagyta a iasi-i papi szemináriumot, a luizikalagori iskolában végezte az V-VIII. osztályt, Kézdivásárhelyen a tanítóképzőt, Kolozsváron a magyar nyelv és irodalom szakot. /Sylvester Lajos: Csángó sorsok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./
1998. január 26.
Jan. 25-én, vasárnap tartotta Bákóban a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége közgyűlését, melyen a vezetőség beszámolt az 1997. évi munkájáról, és javaslatot tett az 1998. évi tevékenységre vonatkozóan. Ezután a csángó falvak képviselői ismertették tevékenységüket és gondjaikat. Mint Csicsó Antal elnök elmondta, az MCSSZ nagy előrelépést könyvelhetett el azzal, hogy az RMDSZ segítségével áthelyezte székhelyét Csíkszeredából Bákóba, és ezzel sokkal közelebb került azokhoz, akiknek érdekképviseletét felvállalta. A bákói iroda nemcsak találkozóhelyül fog szolgálni, hanem több szolgáltatást (például jogi tanácsadást) is nyújt majd, és itt rendezik be a magyar nyelvű könyvtárt is. 1997-ben a szervezet a csángómagyarok legsürgetőbb gondjain igyekezett enyhíteni, azaz a rendkívül magas munkanélküliségi ráta leküzdésére, az anyanyelvű misék és az anyanyelvi oktatás hiányára kereste a megoldást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 26. - 1195. sz./ A közgyűléssel egyidőben avatták fel az új bákói irodát. /Végre otthon! = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./
1998. március folyamán
Meglepően gyönge visszhangja támadt a csángó élet fontos eseményének: a Moldvai Csángómagyar Szövetség brüsszeli meghallgatásának. A csíkszeredai Hargita Népe számolt be erről, de az anyaország sajtója hallgatott. A meghívó szervezet, a Yehudi Menuhin Alapítvány tárta a világ elé azt, amit Csicsó Antal, a szövetség elnök elmondott Brüsszelben sorstársainak nemzeti nyomorúságáról. Klézsén, Somoskán, Lészpeden, Bogdánfalván és más moldvai csángó településeken a tanárok pénzbüntetéssel sújtják azt a tanulót, aki a szünetekben meg mer szólalni magyarul. - "Bennszülött" csángó költő, író csak kettő támadt eddig, a már elhunyt Lakatos Demeter és a most középkorú Demse Márton. Lakatos Demeter nem ismerte a magyar helyesírást, román ortográfiával jegyezte le verseit. Demse Márton már értelmiségi, hiszen Erdélyben tanítóképzőt végzett, majd mozdonyvezető volt, jelenleg Budapesten él. - Brüsszelben az Európai Kultúrák Tanácsa /Open Assembly of the Cultures of Europe/ összejövetelére meghívták Csicsó Antalt. A tanácskozáson a kezdeményező, Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész mondott megnyitó beszédet, részt vettek az Európa Parlament, a Régiók Tanácsa, az UNESCO, továbbá a kisebbséggel foglalkozó szervezetek képviselői. /Bardócz Gergely: Csángók Brüsszelben. = Nyugati Magyarság (Budapest - Montréal), márc./
1998. május 15.
A múlt hét végén harmadszor ült össze a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének /MCSMSZ/ vezetősége a bákói székházban. Meghívták Kötő József RMDSZ-alelnököt és Szatmári Tibort, többek között a csángó ügyekkel is foglalkozó referenset, azonban nem jöttek el a tanácskozásra. A moldvai magyarok ügye nem szerepel a legfontosabb RMDSZ-feladatok között. A MCSMSZ-nek kétszobás lakása van Bákóban, elég nehéz megtalálni, így nem töltheti be igazi funkcióját. Csicsó Antal, az MCSMSZ elnöke beszámolt útjairól, továbbá a klézsei anyanyelvi oktatás és a pusztinai anyanyelvi szertartás körüli ügyekről. Erőss J. Péter javasolta, hogy az oktatás ügyének megoldása céljából lépjenek kapcsolatba a kormány mellett működő Kisebbségügyi Hivatal vezetőjével. - Még 1997 őszén több klézsei és somoskai szülő kérvényt nyújtott be a Bákó megyei tanfelügyelőséghez, hogy a tanügyi törvény alapján biztosítsák a magyar nyelv és irodalom, valamint a romániai magyar kisebbség történelmének oktatását. Ha nehezen is, de megszerezték a jóváhagyást. Ennek ellenére a megyei tanfelügyelőség halogatja Csicsó Antal kinevezését a klézsei iskolánál. Csicsó ápr. 30-án jelentkezett Klézsén, az iskolában, hogy megtartsa az első magyarórát, azonban kinevezés hiányára hivatkozva az igazgató nem engedte be őt az iskola épületébe. Csicsó Antal szükségből vállalta ezt a feladatot, mert Erdélyből nem jött tanító vagy tanár, hogy itt tanítson. A tanácskozáson szó volt Pusztina 160 hívőjének aláírással ellátott, magyar nyelvű szentmisére vonatkozó kérelméről, melyet a iasi-i püspökhöz címeztek. Nem ez volt az első próbálkozásuk: először 1991 augusztusában 200 aláírással ellátott kérvényt adtak be. Duna Grigore akkori püspöki helynök szekus módszerekkel végzett megfélemlítési akciója vetett véget a kérelmezésnek. Mostani beadványukban emlékeztettek arra, hogy a csángó vidéken csak titokban vagy magánházaknál hallgathatnak magyar nyelven szentmisét. A mostani beadványt idén február 23-án öttagú küldöttség adta át a bákói esperesi hivatalban Dumitru Gabor egyházi oktatással foglalkozó felügyelőnek. A küldöttséget durván fogadták. Két hétre rá a pusztinai segédlelkész meglátogatta az aláírók egy részét. A segédlelkész korrekt volt, mindent feljegyzett. Ezzel valószínűleg elégedetlenek voltak, mást küldtek, akinek hatására sokan visszavonták aláírásukat. Robu Ioan bukaresti érsek azt állította, hogy két ízben is kapott hasonló beadványt, de elhárította a választ, mondván, az a iasi-i püspökségre tartozik. Janusz Bolonek pápai nunciust nem tájékoztatták megfelelően, mert szerinte Moldvában nem élnek magyarok. Egyedül Gabiel Andreescu értette meg a csángók panaszát. A iasi-i püspökség Csicsó Antalnak címzett levele szerint a 180 személyből csak 80-an ismerték el aláírásukat, sokan kirándulásért vagy más előnyökért írták alá. Végül leszögezi a levél: határozott nem a válasz "ezekre a provokációkra". Tény tehát, hogy magyar nyelvű miséről az egyházi hatóságok nem akarnak hallani. Azonban ez az első alkalom, hogy a iasi-i püspökség válaszra méltatott egy olyan beadványt, amelyben a hívek a magyar nyelvű szertartást kérik. /Pusztai Pál: A moldvai magyarság törekvései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./
1998. június 17.
A brüsszeli nemzetközi kisebbségi jogvédő alapítvány - International Foundation For Promoting Studies and Knowledge of Minority Rights szellemi vezetője Nicola Girasoli pápai káplán, a vatikáni diplomácia Brüsszelben tevékenykedő tagja. Girasoli atya személyes kapcsolatot épített ki a moldvai csángókkal. Segített abban, hogy Csicsó Antal, a Moldvai Csángó-Magyar Szövetség alelnöke eljuthatott Brüsszelbe és ott 1997. november 19-én előadást tarthatott a csángó kisebbség történetéről, helyzetéről, gondjairól és kívánságairól. Girasoli két bukaresti kutatóval, Renate Weberrel és Valentin Stannal angol nyelvű kisebb tanulmányt /The Moldavian Csango/ íratott. Ennek a bemutatója volt jún. 17-én Budapesten, Göncz Árpád köztársasági elnök, Karl-Josef Rauber apostoli nuncius, valamint püspökök, papok, közéleti személyiségek jelenlétében. Eljött Csicsó Antal, továbbá kolozsvári magyar egyetemi tanárok és a moldvai csángók egy kis csapata. Ilyen rangos gyülekezet eddig nem foglalkozott a csángók helyzetével, állapította meg beszámolójában Beke György, aki mindig szószólója volt a csángóknak. A megvitatott tanulmány /The Moldavian Csango/ mindössze harminckét oldalas, ez alkalmatlan keret az óriási csángó irodalom áttekintésére. Márpedig erre lenne szükség. A román tudományosságban olyan vélekedések olvashatók, amelyek kizárják egymást. A XVIII. században élt Cantemir fejedelem például magyaroknak nevezi a moldvai csángókat, addig egy nemrég elhunyt középiskolai tanár, Dumitru Martinas nagy botrányt kavart könyvében azt állította, hogy a csángók eredetileg románok voltak. A most bemutatott tanulmányban a szerzők egymás mellé helyezik az ellentmondó tételeket, a magyar szakirodalomnak alig egytizedét vették számba. A jún. 17-i esten először Nicola Girasoli, a kisebbségi kérdés szakértője beszélt a csángókról, majd Renate Weber és Valentin Stan, a tanulmány szerzői következtek. Az esten jelen volt Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzos is, aki felszólalásában részletezte, milyen elfogult ez a kiadvány. Kifogásolta, hogy a különböző "népszámlálások" adatait a csángók vonatkozásában a szerzők hiteles tényeknek fogadták el. Hiszen ők maguk is megjegyzik, hogy Ceausescu alatt a csángók jobbnak látták eltitkolni származásukat. A tanulmány nem idézi az 1859-es román népszámlálás adatait, amelyek szerint Bákó megye katolikus lakosságának 86 százaléka, Román megye katolikusainak 94 százaléka még magyarnak vallotta magát. Csicsó Antal, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke is beszélt röviden. Hézagpótló kiadványról van szó, állapította meg, hiszen a román közvélemény számára eddig ismeretlen megközelítésben tárgyalja a kérdést. Megjelent Göncz Árpád köztársasági elnök is, aki határozottan leszögezte: a csángók magyarok. Könnybelábad a szemem, ha hallom őket, jelentette ki. /Beke György: Aki idegen nyelven imádkozik, az a hitét is elveszítheti. Egy csángókról szóló tanulmány vitája. = Új Ember, jún. 28., Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), júl. 23./ Az A Hét egy hónap múlva számolt be a könyvbemutatóról.
1998. augusztus 12.
Idén Gyimesfelsőlokon szervezték meg a Moldvai Magyar Ifjúsági Tábort, aug. 1-10-e között. A szervezők: Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége alelnöke, Kotis Mihály és Farkas János a Csángómagyarok Ifjúsági Szervezete részéről, anyagi támogatást nyújtott a Pax Romana Egyesület, a helyi plébános pedig parókiáján befogadta a fiatalokat. A harminc fiatalnak egyetemisták tartottak előadásokat. Eljött a táborba Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, Szőcs Anna iparművész, Nyisztor Ilona népdalénekesnő és Halász Péter /Budapest/ néprajzkutató is. /Csángómagyar fiatalok tábora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./
1998. december 16.
A SZET-en és az SZKT-n is felszólalt Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke kérte, ügyeik kapjanak nagyobb hangsúlyt az RMDSZ vezető fórumain, mert meg kellene állítani a moldvai magyarok asszimilálódását. Jelenleg kb. 70 ezer moldvai csángó még beszél magyarul, de csak 2 %-uk tud elolvasni egy magyar nyelvű szöveget. évente 4 %-kal csökken a magyarul beszélő csángók száma. - Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő arról beszélt, hogy Romániában a fő cél a románosítás. Ez a folyamat 1918 óta feltartóztathatatlanul halad előre. Ezen nem változtat az, hogy az RMDSZ kormányon van. "Elvesztettük a csíksomlyói iskolát. Elveszítettük a székelykeresztúri tanítóképzőt... Most elveszik a megyétől az iskolai táborokat... Irányított földvásárlással az elnéptelenedő székely falvakban románok vásárolnak... Mi az RMDSZ stratégiája a tömbmagyarság, a Székelyföld megmentésére?" - kérdezte. Beder Tibor nem kapott érdemleges választ kérdésére. /Zsehránszky István: Csángósodunk, ez a jövő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
1999. február 9.
A moldvai csángók két vezetője, Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke és pusztinai származású Nisztor Mihály az Európai Unió egyik bizottságának meghívására Brüsszelbe utazott, ahol január 13-14-én a Regionális Bizottságnak /The Comittee of the Regions/ a legelesettebb kisebbségi kultúráknak szentelt rendkívüli ülésén vett részt. Ezen a konferencián a kisebbségi művelődés egyenjogúsításának elvi kérdését vetették fel. A szakértők kifejtették, hogy jövőjük akkor biztosított, ha a hatóságok támogatása mellett a csángók ügyeket maguk a csángók intézhetik. Ez a meghívás fordulatot jelent a csángókérdés nemzetközi fogadásában. Az ülés után az Európa Parlament épületében - más nemzetiségekhez, néptöredékekhez hasonlóan - a moldvai csángók is kiállíthatták a népviseletet, továbbá az információs anyagot. Kitették a Moldvai Magyarság című lap néhány számát, a csángószövetség szándéknyilatkozatát, két angol nyelvű dolgozatot /az egyiket Csicsó Antal írta, a másikat Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzkutató, egyetemi előadó, aki tanulmányában a moldvai magyar anyanyelvű csángóságot hatvanezer főre becsülte/. Ott volt az asztalon továbbá a budapesti kisebbségkutató alapítvány /International Foundation for Promoting Studies and Knowledge of Minority Rights/ által kiadott The Moldavian Csango. A dolgozatot Valentin Stan és Renate Weber állította össze. A dolgozat vitatható állításait már cáfolta Tánczos Vilmos. Megjelent Yehudi Menuhin hegedűművész, a rendezvény fővédnöke is. /B. Kovács András: Csángók Brüsszelben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 2., B. Kovács András: Csángók az Európai Unió székházában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9., B. Kovács András: Saját intézményt kér a moldvai magyarság képviselete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
1999. június 1.
Február elején Csicsó Antal, Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke azt nyilatkozta, hogy heteken belül egy magyar tannyelvű osztályt indítanak Klézsén. A csíksomlyói búcsún jelen levő Csicsó Antal elmondta, hogy sajnos mégsem indult magyar osztály, esetleg az 1999-2000-es tanévben kerül rá sor. A többszöri ígéretek és azok rendszeres megszegése azonban elcsüggeszti az érdekelteket. /Csángó csalódások. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), jún. 1./
1999. július 27.
Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke a vele készült interjúban kifejtette, hogy a moldvai, jászvásári székhelyű római katolikus püspökség 252 ezer katolikust tart nyilván. Tulajdonképpen a moldvai katolikusok száma ennél valamivel nagyobb, de hivatalosan ennyit vallanak be. Ezek közül 200-220 ezer magyar eredetű, de a három-négy csángómagyar dialektus valamelyikét csupán 62-70 ezer személy beszéli. A hatvankétezerből "velünk tart", a magyarságát meg akarja tartani a fele, tehát mintegy harmincezer. Ezeket nevezzük mi csángómagyaroknak, mondta Csicsó Antal. Felvázolta a csángók múltját. Jelenleg a templomon belül "a magyar szó használata szigorúan tilos, sőt, azt is tiltják, hogy az emberek házánál magyarul beszéljenek." Kérték a magyar nyelv engedélyezését a szintén csángó származású jelenlegi jászvásári katolikus püspöktől, Petru Ghergheltől 1990-ben, 1991-ben, aztán 1996-ban, majd 1998 februárjában és májusában is. Legtöbb beadványukra nem is válaszoltak. - A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének irodája 1997-ig Sepsiszentgyörgyön volt, amelyet akkor Bákóba költöztettek. Egyik legfontosabb munkájuk a közönségszolgálati tevékenység. Dokumentumokat fordítanak románról magyarra és magyarról románra, jogi tanácsokkal és információkkal látják el a térségben élő csángómagyarokat. - Azért harcolnak, hogy Klézsén és még néhány csángó faluban, legyen hetente egy magyaróra. Azonban ezt sem sikerült elérni. A minisztériumtól kiharcolták, hogy parancsolják meg a megyei főtanfelügyelőnek, Paraschiva Florescunak, hogy ezt hajtsa végre. Mégsem hajtotta végre. - Még Béres András tanügyi államtitkár idején kiharcolták, hogy a megyei tanfelügyelőségre utasítás menjen. Megyei szinten azonban mindent kijátszottak. Aztán Tokay György kisebbségügyi miniszter és később Kötő József tanügyi államtitkár is járt ott, de a kérést csak nem sikerült megoldani. Klézsén 5500 ember él, s ezek közül körülbelül 5000 beszél csángómagyarul. /Tibori Szabó Zoltán: "Azt is tiltják, hogy az emberek házánál magyarul beszéljenek" Beszélgetés Csicsó Antallal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
1999. augusztus 31.
Bár huszonöt településen vannak tagjai a Moldvai Csángó-magyarok Szövetségének, alig fél tucat faluból érkeztek résztvevők aug. 29-én, vasárnap Bákóban tartott szövetségi közgyűlésre, ami így nem lett több választmányi gyűlésnél. A jelenlévők többsége szervezeti tisztségviselő vagy a szövetség helyi közösségeinek vezetője. Sokadszor és mindig ugyanazok az arcok, ugyanazok a lelkes, de időnként elcsüggedő, sértődékeny, fáradt emberek, többségükben túl az ötvenen vagy annak határán. Az a néhány fiatal, aki tenne, tervezgetne a szervezet körül és annak életében, még bátortalan, nincs meg a kellő képzettsége. A frissen megválasztott szövetségi elnök, a klézsei Csicsó Antal jellemezte úgy a csángóüggyel törődők táborát, hogy abban helye van (lenne) a szívvel, valamint az ésszel közelítőknek is, a tapasztalt, idősebb és lelkes fiatal nemzedéknek is, csakhogy a kerék előre forogjon. Idén február óta nem találkoztak ügyeik megbeszélése végett a klézsei, pusztinai, lészpedi közösségi szervezők - csak ebben a három faluban van helyi szervezete a szövetségnek, máshol elszórtan jegyeznek összesen 180 tagot -, akiknek munkájában igen fontos mozgatóerő a gyimesfelsőloki iskolapélda, személyesen Deáky András igazgató állandó jelenléte a csángószövetség találkozóin. Moldvában egyedül Klézsén indult kezdeményezés az anyanyelv oktatására, de mindeddig eredmény nélkül. A gyűlésen Sánta Attila Kötő József államtitkár tanácsosaként képviselte az oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelő osztályát, aki az ügyben azt nyilatkozta, csak abban az esetben tud a tárca és annak kisebbségi osztálya tenni a klézseiekért, ha a kérvényezők betartanak minden törvényes lépést, határidőt, és egyik beadványtól a másikig nem csökken a felére, utóbb negyedére az igénylők száma. Duma András, a klézsei magyar oktatás ügyintézője nem értett egyet azzal, hogy a szülőket lehetne vádolni a szabályos eljárás be nem tartásáért. - Ne kérje tőlem számon senki - szögezi le Duma András -, hogy meggyőzzem a szülőket arról, annyi megfélemlítés után ötödször és hatodszor is nyújtsák be kéréseiket, hol ez, hol az hiányzik a kérésekből, vagy éppen nem iktatják azokat, és nyomtalanul eltűnnek. Nem sikerült pontos és tiszta képet kapni arról, mi történt a hazai kezdeményezésekkel, a csíkszeredai és más erdélyi városokban indított, de mára már megbukott csángóoktatással, kik foglalkoznak a moldvai magyarok számára anyaországi egyetemeken, főiskolákon felajánlott helyek elfogadásával, arra sem kaptak választ, hogy igaz-e az a közgyűlésen elhangzott állítás, miszerint az RMDSZ nem támogatja a csángó diákok Magyarországon való tanulását, mert eddigi tapasztalat szerint igen nagy a lemorzsolódás, így azt javasolja, inkább tanuljanak itthon, hazai egyetemeken. A gyűlésre a meghívásnak egyetlen RMDSZ-tisztségviselő sem tett eleget. Csicsó Antal keserűen jegyezte meg, az RMDSZ csúcsvezetése 1995-től nem képviseltette magát a csángószövetség közgyűlésein. Nyisztor Tinka felvetette, szükség lenne egy saját erőből megszervezett népszámlálásra. Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság tagja támogatásával nyújtottak már be erre vonatkozó pályázatot, amit elutasítottak, pénz nélkül pedig még néhány falura méretezett mintán sem lehet ekkora munkát elvégezni. - Közel 100 olyan szervezetről tudnak, melyek foglalkoznak csángóüggyel, de közülük csak nyolccal van kapcsolatuk, a többivel éles versenyben vannak a pénzekért. A pénzügyi beszámolóban elhangzott, a szövetség egyetlen állandó támogatója az RMDSZ, irodafenntartásra 150 dollárnak megfelelő összeget és két igen alacsony fizetést utal át a csángószervezetnek. Havonta legkevesebb 1,5 millió lejjel rúgnak többre a folyó költségek, ez csak növeli a 22 millió lejnyi adósságot. A jelenlegi vezetés a három évvel ezelőtti elnökséget hibáztatja azért, mert nem volt naprakész könyvelés, kilenc évre visszamenőleg kellett elkészíteni az elszámolást, ami több mint ezer dollárba és közel ötmillió lejbe került. A szövetség eredménynek tartja, hogy a Bákóba költözött székház rendelkezik számítógéppel, telefonnal, faxszal, naponta bárhonnan hívható, információ kérhető vagy továbbítható. A tagok közül többen nehezményezték, hogy a szövetség kapcsolatot tart az egész világgal, csak éppen a környező falvakbeli csángósággal nincs állandó kapcsolatban. A tagdíj kérdésében annyit döntöttek, pénz hiányában egyelőre csak ideiglenes igazolványokat készítenek, azzal keresik fel a tagokat. A Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége az önrendelkezés megvalósítását programjának tartja, miként azt is, hogy a magyar kormánnyal és a Magyarok Világszövetségével való kapcsolatban a moldvai csángó-magyarok törvényes képviseletére tart igényt. Ezt az újonnan megválasztott elnökség (Csicsó Antal elnök, Róka Szilvia ügyvezető elnök, az oktatási, művelődési, gazdasági, szociális és pénzügyi felelősök) is magáévá teszi. A szövetség legfontosabb idei tevékenységi tervei közé sorolta három területi RMDSZ-szervezet megalakítását Bákó, Suceava és Karácsonkő (Piatra Neamþ) központtal, valamint a csángószövetségnek mint RMDSZ-platformnak a besorolását. A közgyűlés tiszteletbeli szövetségi elnököt is választott Nyisztor Tinka személyében, aki mintegy a szervezet utazó nagyköveteként képviselheti a moldvai csángó-magyarok ügyét, elsősorban oktatási ügyekben. /Fekete Réka: Moldvai Csángó-magyarok bákói találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./
1999. szeptember 27.
Szept. 26-án tartotta választmányi ülését Bákóban a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. A tanácskozáson meghívottként részt vett Sebesi Karen Attila, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének művelődési alelnöke és Bartunek István, a szövetségi elnök személyi titkára. A választmány tagjai, többek között, jóváhagyták az augusztus 29-én tartott közgyűlés jegyzőkönyvét, Csicsó Antal elnök ismertette a csángómagyar szövetség időszerű szervezési kérdéseit. A megbeszélés során különös hangsúlyt kapott a klézsei és a pusztinai csángóház létrehozása. Ugyanakkor a választmány megbízottat nevezett ki, Zöld Péter tanár személyében, aki a különböző erdélyi településeken tanuló csángó gyerekek iskoláit fogja rendszeresen felkeresni, állandó kapcsolatot tart azokkal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 27. - 1566. szám/
1999. október 5.
Nemrégiben összegezte a moldvai csángó-magyaroknál tett tényfeltáró út tapasztalatait az egyik résztvevő, Komlóssy József, az Európai Népcsoportok Föderális Uniója, a FUEV alelnöke. A politikus az Európai Tanács parlamenti közgyűlése egyik finn nemzetiségű képviselőjével, illetve szakértőkkel kereste fel a csángókat. Az út fontosabb tapasztalatairól nyilatkozott a Magyar Nemzetben a Svájcban lakó Komlóssy József. A látogatás célja az volt, hogy szakmailag és politikailag egyaránt megalapozott felmérés készüljön az ottani magyarok helyzetéről. S az ennek eredményeként születő jelentés az Európa Tanács parlamenti képviselőinek és szakembereinek megbízható adatokkal szolgáljon a csángómagyarok helyzetének objektív elbírálásához. Vele jött Tytti Isohookana-Asunmaa asszony, korábbi finn köztársasági miniszter, etnográfus, egyetemi tanár, az ET parlamenti közgyűlésének tagja, továbbá Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő, Tánczos Vilmos, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem néprajzi tanszékének docense, csángószakértő, Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke, Duma András, a szövetség munkatársa. A helyi román hatóságok az előbb említett városban igyekeztek elhitetni velünk, hogy a csángók olyan nyelvet beszélnek, amelyet, aki csak magyarul tud, meg sem ért. A tanfelügyelőnő, Paraschiva Forescu a csángószövetség legalitását is tagadta, majd az anyanyelvű oktatást kérő 17 csángó szülő aláírásának a hitelességét. Bukarestben viszont mind az oktatási tárcánál, mind a Romániai Kisebbségek Minisztériumában arról biztosították a delegációt, hogy a jövőben az új oktatási törvény értelmében hét jelentkező esetében bármelyik csángó faluban lehet magyar tannyelvű osztályt indítani. /Tényfeltáró út a moldvai csángóknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
1999. november 16.
Nov. 12-14-e között csángó konferenciát rendezett Szamosújváron a Lakatos Demeter Egyesület, a Kallós-alapítvány, a Magyar Művelődési Intézet, az Ipolyi Arnold Népfőiskola és a helyi Téka Alapítvány "A gúnyánkról isz teccődik, hogy magyarok vagyunk..." címmel. A konferencián Gazda Klára, Lőrincz Etel, Pozsony Ferenc, Szentimrei Judit, Táncos Vilmos, Kallós Zoltán és Halász Péter, a Duna Televízió szerkesztője tartott előadást. Vendégek: Duma András, Csicsó Antal és balusesti, bogdánfalvi, jugáni, kelgyesi, szabófalvi hagyományőrzők. A program védnökei: Halász Péter, Kallós Zoltán néprajzkutató és Harangozó Imre, az Ipolyi Arnold Népfőiskola tanára. /"A GÚNYÁNKRÓL ISZ TECCŐDIK MAGYAROK VAGYUNK..." = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10., Erkedi Csaba: Szamosújvár. Csángó konferencia Rangos néprajzkutatók fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./
1999. november 18.
Jean Claude Periset pápai nuncius nincs tisztában a moldvai csángómagyarok helyzetével, és a Iasi-i érseknek adott igazat, mondván, nincs csángó kérdés. Keresztes Márton olvasói levelében azt javasolta, hogy a nuncius keresse meg Bákóban Csicsó Antalt, a csángó-magyarok képviselőjét és vele járja be a moldvai csángó falvakat. /Keresztes Márton, Szárhegy: Nem értek egyet a Nuncius úrral! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
1999. november 27.
Nov. 27-én Kolozsváron csángó-napot tartott a Kriza János Néprajzi Társaság. Mirk László Beszámoló a csángó gyermekek csíkszeredai oktatásáról címmel tartott előadást. Ezt követte Pozsony Ferenc és Hegyeli Attila A moldvai csángók társadalma és kultúrája című előadása, majd Csicsó Antal a moldvai csángók érdekvédelméről, míg Duma András a csángók identitástudatbeli zavarairól beszélt. Bemutatták a Pozsony Ferenc szerkesztette Csángósors c. könyvet. Pozsony Ferenc elmondta, hogy az 1989-es változások után Péntek János professzor kezdeményezte a néprajzkutatás oktatását a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. A néprajzos csoport fölvállalta a moldvai csángókultúra, a társadalomszerkezet kutatását. Évi rendszerességgel kutatóutakat szerveznek a moldvai csángók körébe, ahol nemcsak a tanszékiek vettek részt, hanem a Kriza János Néprajzi Társaság székelyföldi és máshol élő szakemberei is. A vizsgálódásokba bevonták a magyarországi kollégákat is. Összeállt egy kötetre való anyag, amit a Kriza János Néprajzi Társaság ötödik évkönyvében jelentettek meg. A most megjelent Csángósors című kötet a moldvai világnak egy olyan arcát mutatja be, amelyet a politikusok, tanügyiek és más szakemberek is hasznosíthatnak. A könyvet Tánczos Vilmos tanulmánya vezeti be. Ezt követi Halász Péter nagyobb lélegzetű írása. Külön tanulmány foglalkozik a moldvai csángók oktatásának tapasztalataival. - A csángó napon az érdeklődők megnézhették Ferenc Csaba és Fekete Reka filmjét Pusztináról. A rendezvény főszervezője Fistos Gizella, aki a bákói Diószénről származik. Jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római-Katolikus Hittudományi Kar Teológia-Történelem szakán harmadéves egyetemi hallgató. /(András Szabolcs) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27., Nánó Csaba: Csángó Nap Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 5. Dolgozatok a moldvai csángók népi kultúrájáról /Kolozsvár, 1997/ Csángósors /Teleki László Alapítvány, Budapest, 1999/ - Moldvai csángók a változó időben
1999. december 7.
Néhány héttel ezelőtt nagy meghökkenést keltett, mikor Jean Claude Perisset bukaresti pápai nuncius Szatmárnémetiben kijelentette, Romániában nincs csángókérdés, az csak erdélyi és magyarországi értelmiségi körökben mesterségesen felnagyított ügy. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége levelet írt a nunciusnak, kérve, látogassa meg Moldvában őket. A Vatikán romániai küldötte dec. 6-án Bákóba látogatott, s a helyi római katolikus esperességre hívta találkozóra a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőit. A találkozón tizennyolc szervezeti tag jelent meg Pusztináról, Klézséről, Lészpedről, Forrófalváról Nagypatakról, Trunkból és Szabófalváról. A nuncius fogadta Csicsó Antalt, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökét és Duma Andrást, a klézsei szervezet elnökét. Duma András úgy látta, hogy a nuncius közvetíteni akar a szervezet és a iasi-i püspökség között. Csicsó Antal hangsúlyozta, nagy eredmény volt, hogy a csángó szövetség képviselői találkozhattak az apostoli nunciussal. Perisset felajánlotta, közvetítő szerepet vállal a csángó-magyar szövetség és a iasi-i püspökség közti konfliktusban. /A pápai nuncius közvetíteni kíván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./
2000. február 12.
Csíkszeredában megjelent a Moldvai Magyarság új sorozatának (X. évf., 1.sz.) idei januári száma, a Hargita Kiadóhivatal és a Székelyföld Alapítvány támogatásával. Az 1999-ig Sepsiszentgyörgyön kiadott százhárom lapszám, előbb Csángó Újság, majd Moldvai Magyarság címen látott napvilágot /Erőss J. Péter, majd Ősz Erőss Péter szerkesztésében/, azonban az anyagi támogatás hiánya miatt nem jelent meg új szám. Az újbóli kiadást Ferenczes István költő, a Székelyföld főszerkesztője vállalta magára. A lap megmentésére egy kilencven éven felüli magyarországi katolikus plébános jelentkezett százezer forintos támogatással, de ezt megelőzően az EMKE, az Illyés Közalapítvány, majd a Frater Julianus Alapítvány (Budapest) és a székesfehérvári páter ifj. Szőcs István is jelentkezett. Bemutatták az új sorozat első mutatványpéldányát: kis formátumú (A/4), zöld-fekete színben jelenik meg. A közölt anyag mintegy harminc-negyven százaléka román nyelvre fordított, hogy azok is megérthessék, akik már nem tudnak magyarul, de katolikusnak (catolic) vallják magukat. Az első mutatványszám képet ad a moldvai csángómagyarok mai állapotáról, Tánczos Vilmos jóvoltából (Hányan vannak a moldvai csángók?) statisztikai adatok alapján. Csicsó Antal, a Moldvai Magyarok Szövetségének elnöke Mi, csángók továbbra is létezni akartunk című írása "felesel" a D. Bolea nevű bákói úr Desteptarea című nacionalista lapban közölt írásával (Magyarosítás parabolaantennával), aki nagyromán hevületében kijelenti: "úgy tűnik, a soron következő vitának egyetlen nyertese lesz: az a klézsei tiszta lelkű, igaz román ember, aki románul érez és gondolkozik, és nem engedi magát becsapni holmi külföldről származó ajándékok által. (Klézse összlakossága az 1992-es népszámlálás adatai szerint 4331 fő, ebből 4235 katolikus vallású, a lakosság 90 százaléka ismeri a magyar nyelvet.) Fekete Réka 2000 küszöbén a moldvai csángómagyarság című riportjában ugyancsak Klézse hivatalviselőinek és a nagytelepülés lakosságának ellentmondásos identitásvilágát pásztázza át. A Reménykeltő párbeszéd című kivonat az 1999. december 6-án a bákói Római Katolikus Teológiai Esperesi Hivatalban elhangzottakról számolt be, amelyen részt vett Jean-Claude Perisset pápai nuncius is, a jászvásári római katolikus püspökség képviselője, Dumitru Gabor, Csicsó Antal, a MCSMSZ elnöke, Duma András (Klézse), Erdes Stefan jászvásári római katolikus esperes. A pápai nuncius, aki információit a moldvai papoktól és apácáktól szerezte, a csángót és a magyart két különböző nyelvnek tudja, csángó misét azért nem lehet tartani szerinte, mert nincsenek papok, akik ismerik ezt a nyelvet /?/. Csicsóék és a renegát papok között szóváltásra is sor került, Erdes (valamikor Erdős) jászvásári katolikus esperes felszólította Csicsó Antalt, hogy az 1997-es, a püspökséget sértő és gyalázkodó írását vonja vissza. Ezzel a nuncius is egyetértett - ne osszák meg a moldvai katolikusságot stb. -, amire Duma kijelentette: "Nem sértegetünk senkit, mivel mi nem kötelezünk senkit arra, hogy azt a nyelvet használják, amelyet mi nem akarunk elhagyni." A nuncius a csángó mise celebrálását javasolta. Hangsúlyozta: csángó nyelvű s nem pedig magyar misére gondolt. /Sylvester Lajos: Kicsit másabb a csángó nyelv, de magyar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./
2000. február 16.
Az 1996-os romániai kormányváltást követően a magyar-román kapcsolatok rendkívül látványosan fejlődtek, megkezdődött a hagyományos előítéletek, konfliktusok, ellenségképek feloldódása, az RMDSZ pedig stabilizáló és közvetítő szerepet játszik a magyar-román kapcsolatokban - hangsúlyozta Bukarestben Németh Zsolt. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a romániai privatizációban a magyar vállalatok is részt vesznek. Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. Németh Zsolt az egyházi javak visszaadását nevezte időszerűnek. Előreláthatólag bővülni fog a külképviseleti rendszer: főkonzulátusok, kulturális intézetek, gazdasági képviseletek nyitása szerepel a napirenden. Németh Zsolt bízik abban, hogy hamarosan kimozdul a holtpontról a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottsága is. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a tárgyalásokat nagyon hasznosnak minősítette. Elmondta, hogy felvetődött az a javaslat: a két ország közösen építse fel Nagyváradon a Körös múzeumnak otthont adó épületet. Ez segítene megoldani a nagyváradi katolikus püspöki palota kérdését is. A püspöki palota visszaadását a román fél szerint az teszi nehezen megoldhatóvá, hogy jelenleg az épületben működik a Körös Múzeum. /Látványosan fejlődtek a magyar-román kapcsolatok - véli Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./ Németh Zsolt államtitkár febr. 15-én Bákóba látogatott. A Csángóvidék központjából, Klézséről a megyeszékhelyre utazott a magyarországi küldöttség, ahol a prefektussal, a megyei tanács elnökével, a főtanfelügyelővel és négy csángó falu polgármesterével elemezték e mostoha sorsú kisebbség helyzetét. Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke a szervezet bákói székházában fogadta a vendégeket, akik később felkeresték a gyimesközéploki csángó kollégiumot is. Németh Zsolt üdvözölte azt a január végi tanügyminiszteri rendeletet, melynek értelmében szülői kérés helyett a kisebbségi szervezet igényére is tanulhatnak magyarul a moldvai csángó gyerekek. /Csángóvidéken az államtitkár. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 16./ Németh Zsolt államtitkár Klézsén találkozott a magyar csángó kisebbség képviselőivel. Németh Zsolt kifejtette: Örömömre szolgált, hogy a prefektus felvetette a moldvai magyar és nem magyar települések, illetve a magyarországi önkormányzatok testvérvárosi, testvértelepülési viszonyának létesítési lehetőségét. - A csángómagyarok jogainak biztosítását a prefektúra európai színvonalon kívánja biztosítani. Ezzel kapcsolatban Németh Zsolt kiemelte a magyar nyelvű oktatás kérdését, amelyet 1945 és 1958 között lehetővé tettek a hatóságok és most, az idén január 31- én kiadott oktatási minisztériumi rendelet alapján, újra lehet indítani. /A jogszabályt alkalmazni is kell! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./ A küldöttség meglátogatta a moldvai csángó-magyarokat is. A látogatás jelentőségéről Németh Zsolt államtitkár elmondta: "Lélekben mindig közel éreztem magamhoz a moldvai csángó-magyarokat. És csak főlehajtva, a legnagyobb elismeréssel tudok adózni azért, hogy viszontagságos időkön át meg tudták őrizni identitásukat. A moldvai csángó-magyarság létét az egyetemes magyarság nagy lelki és kulturális kincsének tartom. Örömmel tettem eleget a Csángó Szövetség meghívásának. A magyar kormány már eddig is segített az identitás megőrzésében, és bízunk abban, hogyha a párbeszéd mélyül, hatékonyabban tudnak majd hozzájárulni ennek a magyar közösségnek a fennmaradásához." /Béres Katalin: Magyar kormányzati küldöttség Romániában. A moldvai csángókhoz is ellátogattak. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 25./
